2015. december 16., szerda

17

Rövid részlet Xavér szemszögéből.


-Én csak azt nem értem mit eszel ezen a Gabin? Hiszen valljuk be, se szép, se okos, de még a pompon csapatban sincs benne. - nyávogta Kamilla.

Nagyot sóhajtottam, mert már elegem volt belőle. Remélem angyal össze szedte már a cuccát és mehetünk innen végre.

-Figyelj, ha arra játszol, hogy azt mondjam Ellárol, hogy ő egy idegesítő, nyavalygós, értetlen, beképzelt csaj,aki azt hiszi, hogy minden az ő baja. Akkor azt ajánlom most hagyd abba! - morogtam Kamilla meg csak bólogatott.

-Jól van én csak kérdeztem, nem kell mindenen felhúznod magad. - mondta.
-Szállj le rólam és Elláról is világos?! - morogtam.

"Hah! Te kis hülye, most mondtad ki amire vágytam és pont a te kis barátnőd előtt." -gondolta Kamilla kárörvendve.

Még soha nem láttam Ellát olyan gyorsan kimenni a suliból mint most.

"A rohadt életbe!" - morogtam.

Kirohantam egy száll pólóban a 0 fokos időben és kerestem Ellát.

-Te tiszta hülye vagy! Le akarsz minket buktatni? - kérdezi mérgesen Dóri és hozzám vágja a kabátom.
-Nem láttad Ellát? - kérdezem.
-Én igen, fasírt van? - kérdezi Robi.
-Miből gondolod? - kérdezem és felcipzározom a kabátom.
-Könnyes volt a szeme, meg úgy rohant mintha valaki üldözné.-mondta Robi
-Mi a francot csináltál? - dördült rám Dóri  és jól meglökött.
-Kamilla. - sziszegtem
-Mit csinált már megint, akarod hogy megtépjem? - kérdezi Dóri.
-Nem, nyugi. - mondom.

Kamillát, majd később elintézem, most azon gondolkodom, hogyan mondjam meg Ellának, hogy ez az egész egy nagy félreértés.

-Lám-lám, a díszes társaság. - mondja egy ismerős hang a hátunk mögött.

Megfordulok és 5 trox áll előttünk harcra készen.

"Még csak ez hiányzott" - gondolja Dóri.

Dóri átváltozik Robival együtt, aki még csak tegnap óta lett almort. Ez úgy történt, hogy nem bírtak magukkal és ha egy ember érintkezik egy almorttal maga is az lesz.

"Robi menj haza, nem akarom, hogy bajod legyen" - gondolja Dóri
"Na, ne most bébi, mikor jó kondiba vagyok" - viccelődik Robi
"A francba ez nem játék! Nézd meg, hogy Optika jól van-e" - gondolja Dóri.

"Remélem nem tudnak még Elláról, mert kinyírok bárkit aki hozzá nyúl." - gondolom.
"Nyugi amigo. Bébi, te meg tudsz számolni? Ők öten vannak mi meg csak hárman" - gondolja Robi.
"Ha bármi bajod lesz én esküszöm..." - morogja Dóri.

Most itt állok a suli közelében 5 trox-szal és két macskával. Hárman Dóri és Robi felé mennek, ketten pedig én felém.

-Megtáncoltatunk szelecske. - mondja az egyik és szikráznak a kezei.
-Hamarabb elrepítelek, minthogy kimondanád tűz. - próbálok komoly lenni és nem Ellára gondolni aki lehet már nem is él.

Az utcán sehol senki, mintha mindenki tudná, hogy erre most nem érdemes menni.  Robi és Dóri morognak és támadnak. Én pedig azon gondolkodom, hogyan tudnám őket leszerelni és Ella után menni.
Az egyik tüzel és majdnem oda fűstől a gatyám, ha nem változok át láthatatlanná. Innen már minden könnyű, volna, ha nem látnának. Az egyiket a falhoz lököm aki oda is esik, de a másik is jön. Kezéből jeges tüskék állnak ki. Üt, de elkapom a kezét és a gigájába vágom a karmait. Vért köpköd a szájából és össze csuklik a földön. A másik feltápászkodik, ránéz a társára, majd eltűnik.  Robi és Dóri véres szájjal néznek rám, és körülöttük is minden vér. A testek a földön, itt egy láb ott egy fül. Csontok recsegnek, ropognak és vissza változnak emberi alakúkba.

-Most te takarítasz, a múltkor is én csináltam. - mutat rám Dóri közben törli a száját.
-Mi! Ti csináltátok, most is a legnagyobb disznóságot. - mondtam.

Míg Dóri és Robi takarítanak én behunyom a szemem és a levegőbe hallgatózok. Elmegyek Elláékig és meghallom a csapot ahogy engedi a vizet közben valamit dúdol. Megnyugodtam, hogy jól van. Kinyitom a szemem és megcsörgetem a telefonját, de rögtön hangpostára vált. Vissza dugom a telefont a zsebembe és felkapom a kabátomat a földről, amit a harc miatt levettem. Dóri és Robi végeztek, majd elmegyünk a kocsinkhoz. Dóri még átmegy Robihoz én pedig haza megyek és azon gondolkodom mi a fenét csináljak?

-Cső, tesó. - köszön el Robi, majd beindítja a kocsiját és elhajt.

Nem is olyan rossz harcos, bár sok mindent nem láttam, még szerintem képeznie kell magát. Beszállok a kocsiba és ahogy vezetek töröm a fejem.
Majd ahogy meglátom Dénes kamionját eszembe jut valami.


Gabriella szemszögéből.

Bele fekszek a kádba és kikapcsolom az agyam. A sok sírástól megfájdult  fejem és a szemem. 10 perc múlva csörög a telefonom, ránézek és a kijelzőn Szöszi neve villog. Nem veszem, fel csak hagyom, hogy hangpostára váltson. Ez még megtörténik 5-ször, majd üzeneteket küld. Az üzenetekre sem reagálok, csak megnézem. Az utolsó az volt, hogy lépjek fel a netre.
Meghallom anyát, ahogy haza jön, majd keresni kezd a lakásban.

-A fürdőben vagyok! - kiabálom.

Anya benyit és aggodalmas arccal néz rám.

-Jól vagy? - kérdezi
-Persze, minden szuper. - mosolygok rá.
-Hát jó, történt valami a suliban? - kérdezi és megnézi magát a tükörben.
-Nem anya, vagyis csak az, hogy le kell adni a meghívókat, tudod hány darabot kérünk meg ilyesmi.
-Minek? - kérdezi meglepve.
-Ő....most lesz a szalagavatóm.. tudod. - magyarázom
-Mi, most?! Teljesen kiment a fejemből. - csap a homlokára.
-Még van két hét.
-Megyek össze számolom, mennyi kell. -mondja.

Kirohan és becsukja maga után az ajtót. Én is lassan kiszállok és felkapok egy köntöst. Lustán bemegyek a szobámba, majd becsukom az ajtót. Jó lenne valami kistestvér, vagy egy állat akkor nem unatkoznék. Magamhoz húzom a laptopom ahogy leülök az ágyra és felmegyek a netre.

-Csak egy értesítés. - mondom és rákattintok.

Gyémánt Xavér kapcsolatban.
"Biztos összejött Kamillával és most jót röhögnek rajtam" - jött egy rossz gondolat, amit rögtön el is vetettem.
Csak néztem a monitort, majd sírva fakadtam és ki akartam lépni belőle. Helyette véletlenül rákattintottam a bejegyzésre. Megnyitotta Xavér oldalát ahol megint jött egy értesítés és az adatlapján Xavér velem volt kapcsolatban. A profilképét is lecserélte. Én vagyok rajta ahogy etetem Krisztiánt ő pedig ott ült mellettem és az egyik kezével átkarol, míg a másikkal Krisztián kezét fogja.
Értetlenül bámulok, majd felállok, keresek valami ruhát amit gyorsan felvettem és lerohantam a lépcsőn.
Anyát a konyhában találom egyik kezében tol a másikban telefon.

-Anya elmentem és nem tudom mikor jövök. - hadarom miközben a cipőt veszem.
-Hova mész? - kérdezi össze húzott szemöldökkel.
-Xavérhoz, mármint ha nem baj. - nézek rá.
-Jól van menjél, de holnap suli. - figyelmeztet
-10-re itthon leszek. - mondom ahogy felveszem a kabátom.
-Nem hallottam jó, mit mondtál 9? - kérdezi anya.
-Igen azt. - válaszolok helyeselve és adok neki egy puszit.

Gyorsan megyek Xavérékhoz és mikor oda érek meg kellett állnom egy pillanatra, mert nem kaptam levegőt és szúrt az oldalam. Becsengetek és Dóri nyitott ajtót.

-Optika, befelé! - húz be a házba és meg sem állunk Xavér szobájáig.
-Hanem hiszel neki egy hülye vagy. - mondta és ott hagyott az ajtó előtt.

Óvatosan bekopogok és Xavér majdnem kirántja az ajtót tokostól ahogy kinyitotta. A kérdéseket teljesen elfelejtettem, ahogy ott állt előttem félmeztelenül. Xavér berántott a szobájába és ki sem jöttem onnan 8:45-ig.

A vége az lett, hogy hittem neki, kibékültünk és a többit mindenki fantáziájára bízom!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése