10.

10.

Csak néztem őt fél percig, hátha utánna azt mondja, hogy " ha-ha csak vicc volt" vagy ilyesmi,de ezek szerint nem,mert idegesen néz a szemembe várva a válaszom.
Hátrébb lépte,mert ehhez tiszta fej kell és a közelében nem tudok rendesen gondolkodni. Hátamat egy fának támasztottam és felnéztem az égre.

-figyelj! Te egy aranyos, kedves, vicces srác vagy mégha azt mondod, hogy nem,mert szerintem nem minden ember megy el edző cucban egy nívós étterembe és nem mindenki töri magát azért,hogy lenyűgözzön egy lányt. Az előző életembe...nem, inkább úgy fogalmazok, hogy a baleset elött még nem volt kapcsolatom. Tapasztalat nélkül kerültem bele egy olyan csapatba, akik rég át élték azt, amit én nem. Elmentem velük egy olyan helyre, ahol nem is tudtam mi fog rám várni. Ittam, drogoztam és a végén a fiúk sorra járták velem a wc, és csináltak velem olyan dolgokat, amiket nem említenék meg. A baleset után még pár srác írogatott, hogy küldjek magamról képeket lehetőleg ruha nélkül és csak nagy nehezen tudtam őket lerázni.
De ne hidd azt,hogy összehasonlítalak velük,mert te a közelükben sem vagy, csak elakartam mondani az igazságot, hogy tudd mindezt.
Melleted biztonságban érzem magam és ez megrémiszt. Amikor átölelsz ideges leszek, hogy mit teszel velem, de te csak megölelsz, neki löksz a falnak. - próbáltam viccelődni,mert láttam az arcán,hogy nem ért semmit.
-...és meg csókolsz. És a régi idők miatt félek, de sok mindenre vágyom is. Vágyom arra,hogy amikor kijövök a kapunkon ott vár valaki.
Vágyom arra, hogy amikor vége a sulinak haza kísér.
Vágyom arra, hogy elmenjek vele moziba, sétálni, futni, vagy csak simán a híd alatt csókolózni.
Vágyom arra, hogy este védelmezően átöleljen, vagy arra,hogy hozzá bújjak.
Vágyom arra, hogy amikor alszik beleszuszogjon a fülembe.
Vágyom arra,hogy reggel fölkölcsön vagy én fölkölcsem.
Vágyom egyszer arra,hogy belém szeressen és én belém.
Ezekre vágyom,de ilyesmi csak a filmekben és a könyvekben van.

Megtöröltem a kabát újjával az orrom,mert elbögtem magam

-befejezted,mert érzelmileg kicsináltál,de még nem válaszoltál a kérdésemre. De hadmonjak valamit. Én megértem azt, ami veled megtörtén és rohattúl sajnálom, hogy nem lehettem ott veled,mert vissza csinálnám az egészet és lehet vérfürdőt is rendeznék, és ne hagyd,hogy a múlt meggátoljon mindazt amire te vágyakozol.És én akarok lenni az a személy akivel azokat a dolgokat megszeretnéd tenni. Csak engedd meg, hogy megtegyem. Majd mindent lassan csinálunk és semmire sem foglak rákényszeríteni. Csak legyél velem,mert én semmire sem vágyom jobban csak erre. - az utolsó szavakat már suttogta.

-jó. - vágtam rá,mert én is szeretném.
-mi jó? - kérdezte és le törölte a könnyemet az arcomról.
-szeretnék a barátnőd lenni.

Végre!- hallottam meg a gondolatait,de reagálni nem tudtam rá,mert neki nyomott a fának és letámadt. Olyan hírtelen jött az egész, hogy követni sem tudtam. Meg kellett tartania,mert a lábam össze csuklott.
A kis mocsok bele nevetett a számba én pedig elvörösödtem.

-mondtam már milyen aranyos vagy, amikor zavarba jössz? - kérdezte búgva
-kétszer is. - motyogtam a kezem alatt
Ki nevetett,majd meg fogta a kezem és vissza mentünk a nagy állathoz.
Kinyitotta az ajtót, majd beszálltam és segített becsatolni az övet. Még lopott egy csókot és becsukta az ajtót. Át szaladt a vezető felöli oldalra.

-fázol? - kérdezte és elindította a kocsit.
-nem. - mondtam
Fázni? Ezek után! Hah! - tettem hozzá magamban,majd lassan rá néztem Xavér pedig elégedett arcal hajtott ki az útra.
Megint elvörösödtem és az út hátralevő részében megsem mertem szólalni. Meg fogta a kezem és hazáig el sem engedte.
Mikor leparkolt a házunk elött nem tudtam mit csináljak. Hívjam be vagy csak köszönjek el tőle a kocsiban. Végűl ő cselekedett és kinyitotta nekem az ajtót. Le ugrottam a kocsiról, utánna kézenfogva besétáltunk a házba. Anya és Márk a konyhában beszélgettek.

-megjöttek! - kiálltott fel izgatottan anya.
-ne támadd le őket. - mondta Márk,de anya már ki is jött a nappaliba, majd izgatottan felvisított, amikor meglátta,hogy Xavér hátulról átölelt. Anyu ebben a pillanatban úgy viselkedett, mint egy tini.
Oda jött és szorosan megölelt engem és Xavért.
-Gratulálok gyerekek, és vigyázz az én gyermekemre! - figyelmeztette Xavért.
-úgy lesz. - mondta Xavér és kezet rázott Márkkal.
Márk is megölelt, ami furcsa volt,de ha így folytatódnak a dolgok lehet az életem része marad, és hozzá kell szoknom. Vajon menni fog?
Xavér újra megfogta a kezem anya megcsak locsogott.

-kértek teát, sütit?
-én nem, te angyal? - fordúlt hozzám Xavér.
-nem, majd késöbb.
-hadjuk magukat Judit. - mondta Márk és vissza kisérte anyut a konyhába.

Idegesen álltam a nappaliban. Nem tudtam mit csináljunk. Nézzünk filmet vagy menjünk a szobámba. Xavér önállosította magát és oda mentünk a kanapéhoz. Le ültünk, majd magához húzott.
Olyan szerencsétlennek éreztem magam. Nem hiszem el, hogy nem tudok mit kitalálni.

-Sajnálom. - morogtam és megesküdtem, ha elmegy felmegyek a netre és rá keresek arra, hogyan viselkedj a barátod mellett?
-mit? - nézett le rám, szája sarkában pedik láttam a kis gödröcskéit ahogy mosolygott.
-hát azt, hogy nem csinálunk semmit csak itt ülünk. Úgy érzem magam mint azok a bábúk amiket mozgatnak a levegöben. - kezdtem el babrálni a kezét.
-miért kellebe bármit is csinálni? Én így is jól érzem magam.
-gyerünk fel a szobámba és tv-zünk. - néztem fel rá, majd meg gondoltam magam. - vagy ne?
-gyerünk!
Felkapott és felvitt a lépcsőn. Becsukta magunk után az ajtót. Ledobott az ágyra és oda ment a távirányítóért.
Észre vette, hogy rávan kötve a tv játék és megnézte a játék dobozát
- játszunk? - kérdezi és felmutatja a dobozt. Szemében ott csillog a verseny szellem és ki vagyok én, hogy ezt kiolcsa.
-játszunk, de figyelmeztetlek, hogy kívűlröl tudom a pályát annyit játszottam már.
-majd meglátjuk.
Bekapcsolta a tv és oda adta az egyik konzolt.
2-szer játszottunk és az állás döntetlen.
-tegyük izgalmasá a játékot. - mondta
-fogadás? - kérdezem mosolyogva
Bolint.
-mi legyen ha veztek? - kérdezem
-ha nyerek,mert nyerek,  ki kiabálod a suli mikrofonjába, hogy járok Gyémánt Xavérral aki a világ legjobb csődöre. - mosolygott el
- biztos, hogy nem. Sőt egyszerűen lehetetlen,hogy ezt én megcsináljam. - riadtam meg. - viszont ha én nyerek...
-ami nem fog megtörténni. - vágott a szavamba, mire bele boxoltam, de olyan volt mindha egy lény neki ment volna.
-Na! Vernek engem! - dörzsölte meg a válát, majd ledöntött az ágyra
Lefogta a két kezem és felhúzta a fejem fölé.
-Szóval mi van ha te nyersz? - harabdálta a nyakam
-hha nnyerek...akkor...
-akkor? - kérdezte dorombolva.
-őőő te is megteszed ugyanezt.
-ennyi? - nézett fel rám és a szemüvegem bepárásodott.
-nem tudok így gondolkodni. Jó, akkor...
-nem, nem. Pofon egyszerű lesz.
Lassan meg csókolt, majd felemelkedett és játékra készen várt rám.
-de várj már...-tiltakozni akartam,de nem engedte.
-már megpecsételtük, szóval gyere angyal.
Morogva leültem mellé és a jàtékra koncentráltam.